A tudás bűne - 2.

Tedd ki az ablakba!

Térjünk vissza a Biblia fogalmi körébe. - A tudás, - avagy: ismeret, képesség, kompetencia... - témakörében Pál apostol ad igen logikus rendszerezést, - elsősorban az "ajándék" szó köré csoportosítva a kérdést. - Lám-lám: egyszer tiltott gyümölcs, másszor ajándék. - Ez is az "időzítés" kérdését veti fel. - Amennyiben a hívő úgy viszonyul Istenhez, mint szülőhöz, akkor "gyermeki hittel" elfogadja, hogy a mennyei papa jót akar neki! - S ezt cinizmus nélkül mondom! - A Biblia csaknem szó szerint ezt mondja, csak épp az "Atya" szó hangzik a fülünknek ismerősen.

A megfelelő időben érthetővé válik, ha a járművezetés elsajátításának a folyamatára gondolunk. Az első elméleti óra előtt, rutin nélkül járművel kimenni a forgalomba, - őrült dolog. - Pedig a tanfolyam egy része unalmas, - s van a tananyagban olyan is, ami nehezen érthetőnek, vagy fölöslegesnek tetszik. - Mégis, ma ésszerű követelménynek tekintjük, hogy a minimálisan elégséges rutinról és a megfelelő ismeretek tudásáról mindenki számot adjon, aki arra készül, hogy önállóan vezessen a közutakon járművet. - S a friss jogosítvány birtokosa sok kilométer megtétele után válik rutinos vezetővé. - Térjünk tehát vissza az égi tantervhez! - Lássuk, az ajándék kapcsán mit találunk a szövegben!

A Biblia először is ír kegyelmi ajándékokról. "Szakmai" műszóval: karizmákról. - Ezzel kapcsolatban részleges felsorolásokat találunk a Bibliában, ami arra utal, hogy nincs ismert teljes lista. - Azaz: ebben az ajándékozónak nagy szabadsága van. - Ezek az ajándékok olyan képességek, amelyek természetfelettiek. - Gyógyítani kézrátétellel, vagy egyszerű szóval, - a megszólaló által nem ismert nyelven beszélni, halottat életre kelteni, vagy más csodát tenni általában elég hihetetlennek és természetfelettinek tűnik. - A Biblia mégis meglehetősen sokat beszél ezekről, - azt a meggyőződést éreztetve, hogy ezt a szövegek lejegyzői "természetesnek" tekintették.

Nem célom, hogy ebben a dolgozatban érveljek a természetfeletti létezése mellett. - Ez valóban hit kérdése. Ahogy a hit kérdése az is, hogy mit gondolunk a világ transzcendens vetületeinek berendezkedéséről. - Csupán arra hívom fel a figyelmet, - hogy a Biblia úgynevezett újszövetségi része, - nem nélkülözve az Ószövetségre vonatkozó visszautalásokat, - sokat beszél a kegyelmi ajándékokról. (Lásd: Rómabeliekhez írott levél 5. fejezettől. - Valamint: 1. Korinthusi levél 12 fejezet. További levelek: Efézusiakhoz, Filippibelieknek . És a többi...)

A karizmák láthatóan különleges kompetenciák. - De, a Biblia szerint Istennek vannak másfajta ajándékai is. Őket szolgálati ajándékoknak nevezi. Őket, - mert személyekről van szó!

" És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul..." (Efézusiakhoz írott levél, 4:11)

Olyan ez, mint ha bizonyos szerepekre a habitusuknál fogva tenne alkalmassá néhányunkat. - Pásztor, Evangélista, Próféta, Tanító és Apostol.

Nézzünk tehát egy vázlatos jellemrajzot róluk!

A pásztor a nagy szívű kolerikus! - A kolerikus emberről azt gondoljuk, hogy egy bizonyos mértékben önistenítő. - Ő nem a szabályok felett áll: ő maga a szabály! - Azonban, ha elképzeljük ezt a figurát úgy, hogy az önteltségét az emberek iránti felelősségtudattal és Isten iránti alázattal helyettesítjük, - máris megkaptuk a pásztor erőteljes személyiségét. - A szabályokról pedig annyit, hogy képes lesz az általános elvek alapján mindig jó útmutatást adni a konkrét szituációkban. - Az útmutatása nem üres felsorolása lesz valamiféle törvénykönyvnek, - hanem a tanácsot kérő számára legjobb útmutatást adja meg. - Ő tehát a megbízhatóság szobra. - Kissé unalmas, - de maximálisan megbízható.

Az evangélista ezzel szemben a szenvedélyesség embere. - Megrögzött szangvinikus. - A szangvinikus könnyen lelkesedik és könnyen lelkesít másokat. - A lelkesedése heves, de nem kitartó. - S míg az átlagos szangvinikus akár óránként új és új dologért lelkesedik, addig az evengélista az evangéliumért (jelentése: örömhír) lelkesedik újra és újra, - s lelkesít magas hőfokon. - Igazán szerethető, de összetett gondolatmenetet, elmélyült elméletet ne várj tőle! - Ő az, aki feltüzel.

A tanító flegmatikus. - A pontosság és az alaposság embere. - Ő az, aki többszörösen összetett mondatokat ír, - mert a gondolatok mellékvágányain is végig akar menni. - Ez unalmasnak tűnik. - De a fontos dolgokat ő tárja fel a legpontosabban. S arra is van képessége, hogy az összetett dolgokat egyszerű példákkal könnyen érthetővé tegye. -

A próféta melankolikus. - Igen, - sokkal szomorkásabb, mint általában képzelnénk. - Nem valamiféle vidám jövendőmondó, hanem súlyos üzenetek közvetítője. Pál így ír a tevékenységéről: int, fedd, buzdít, az igazság útjára vezérel... - Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített. (2. levél Timótheushoz.) - Nem vidám. - És nem vidám az sem, amit hirdet. - Ő az útjelző: "eltértél a helyes iránytól. - Isten azt üzeni: arra menj!" - Tény, hogy az ószövetségi próféták jelentékeny hányada szenvedett üldöztetést, rabságot, vagy erőszakos halált. - Az is tény azonban, hogy a prófétákat az épeszű királyok igen nagy tisztelettel kezelték: nem igazán akarták az üzenet feladóját még jobban felbosszantani. -

S melyik típushoz soroljuk az apostolt? - Egyikhez sem, - és mindegyikhez. - Az előbbiek egy viszonylag szervezett, működő közösség "emberei". - Az apostol viszont az az ember, aki létrehozza a közösséget. - Küldött, aki elmegy olyan helyekre, ahol Istennek még nincs képviselete, s létrehozza azt. - Evangélistaként lelkesít a hitre, tanítóként megalapozza a tudásodat, pásztorként támogat, hogy el ne bizonytalanodj, - s prófétaként rád szól, ha az útról durván letérnél. - S mi több, a keze alól nőnek ki az új közösség pásztorai, evangélistái, tanítói és prófétái. - Ő pedig tovább áll, - új képviseletet alapítani. - Az elszakadás persze fokozatos. - Sokáig levelező kapcsolatban marad, ahogy azt Pálnál is látjuk.

A tudáshoz való viszonyunkat jól ábrázolja a Johari ablak. - Pofon egyszerű: négy zónája van csupán, mint egy négy ablakszemre osztott ablaknak. - S ezeknek címe is van: kétféle cím kombinációja: tudom, nem tudom.

Így az első mező a "Tudom, hogy tudom." - ez azoknak az ismereteknek és készségeknek a területe, ahol jól ismerjük a felkészültségünk mértékét. - Egy jó szakember, vagy egy megalapozott tudós ezen a területen akar terjeszkedni.

A második terület a "Nem tudom, hogy tudom." - Ez a hirtelen feltörő "AHA - élmények", a tehetség és a szintetizáló értelem területe. - Ez az igazi értelmiségi hazája, aki többet tud annál, mint amit megtanult, mert a különböző forrásokból, más-más időben és más-más okkal kapott információkat kombinálja és abból új tudást hoz létre. - Ez a művészek és zsenik világa is.

A harmadik ablak a "Tudom, hogy nem tudom" terület. - Ez az igazi konzervatív kispolgárok világa. - A "csak ne változzon semmi", a "világért, ne kockáztassunk", - az "állj be te is a sorba" gondolkodás világa. - Az így gondolkodó emberek megbízható bürokraták. - Mindent precízen végrehajtanak, - legyen az akár építés, akár pusztítás. - Ezek az emberek minden hatalmat jól szolgálnak, - az egymással szöges ellentétben állóakat is, ha épp fordul a helyzet az életükben.

A negyedik ablak a "Nem tudom, hogy nem tudom" területe. - Ez a legostobább emberek boldog világa. - Ők azok a senkiháziak, akik a lehető  legdestruktívabb viszonyokat alakítják ki, hogy másokat elnyomhassanak. - Ő a rágógumizó újgazdag, - a hirtelen gazdagodó politikus, a mindenkinek útmutatást adó vallásos vezető. -

Ön, kedves olvasó, melyik mezőben keresi a boldogságot?