P_RéS

2009. szeptemberétől 2014 decemberéig előbb a Fúzó Rádióban, majd a Muzsikus Rádió műsoraként volt hallható az IRKA, Irodalmi Kerekasztal című heti műsor, melynek célja az volt, hogy az underground irodalom értékeit felkutassuk és bemutassuk. Beszélgessünk, vitázzunk! Hozzuk le az irodalmat az elefántcsont toronyból. - Mert az irodalom érdekes!

2015. januárjától szélesebb tematikájú művészeti, kulturális és közéleti műsor lép a helyébe P_RéS címmel, szintén a Muzsikus Rádió műsoraként. Tarts velem péntekenként 19 órától!

Hallgass! www.muzsikusradio.hu

Szól a Rádió...

2009. szeptember 1-től volt hallható Budapest délbudai területén a 93,5 MHz-en, a Fúzió Rádióban az IRKA - Irodalmi Kerekasztal című műsorom. A műsor 2014, decemberéig volt hallható, mintegy 400 órát töltöttünk együtt ennek keretében, több, mint 300 vendéget megszólaltatva. 2015. januárjától indul új műsorom, a P_RéS. - Irodalom, művészet, kultúra, közélet. Üssünk RéS-t a falakon! Hozzászólásokat E-mail útján várok!

Írások

Ebben a rovatban időnként közzéteszem írásaimat.

2013. szeptember 9., hétfő

Tán hordozhatom....

Nektek nem adatott szép öregség,
Tőlem ellopták ifjúságomat.
Múlt nélkül, mint test nélküli árnyék,
Bolyongok be szűk világokat.
Mint hajó,
Mely hosszú láncot hiába bocsát a mélybe,
A lánc végén nincs horgonya, nehezéke.
Kísértet sem, csak lápi lúdvérc,
Gyönge láng-lehelet, melyet
Elöl a napfény és semmi szél lebegtet.
Porladt csontok húsaként,
Mint váz nélküli Zeppelin,
Alaktalan sodródom a "sehova se" útjain.
Hajamban már tolvaj ősz-folyondár...
Testem gyengülése rám nevet.
Aki fiatal sohase voltam,
Tán hordozhatom öregségteket.

2013. szeptember 7., szombat

Latin Fordulat

Mentorommal beszélgettem. Kitüntetett pillanat. Radnóti, a magyar nyelv, a diftongusok.... Igazi akadémia lanyhuló sör mellett.
Az "ú.n" klasszikus versformák választása: az elődök megválasztása. Besorolás. Kelet és nyugat, város és vidék, kisszerű és nagyszerű nemzeti....
Bár, a forma olykor erőszak a nyelven... S persze, valójában minden bonyolultabb, s nem állandó semmi sem.
Több éve frusztrált már, hogy "tanult" költők lesajnálnak, mert képzetlen tehetség vagyok. R óluk meg én gondoltam olykor, hogy képzett tehetségtelenségek. - Óh, keserű frusztráltság! - S ott van Radnóti, a "Poeta Doctus", aki mindent tudott, ami megtanulható, s ez a tudás nem fojtotta el a tehetségét.
Olykor egyszerű a választás. nem végeztem klasszika Filológiát, s az életem sodrása most túl gyors is ennek aprólékos pótlásához. Maradok naiv művész. S ha Shakespeare saját formát alkothatott a Petrarcai szonett helyébe....
A latin nyelv hanyatlik. Mentorom szerint a kultúra értékrendjét lecserélték. A klasszikus normák helyét a pénz vette át. - Habár, azok a normák is csupán a stílust határozták meg, - nem az értékrendet. - A tudás és annak alkalmazása Mentorom szerint immár nyers leplezetlenséggel a pénzt szolgálja.
Mi az ok? - Hol kezdődött?
A latin nyelvet sok-sok évszázadon át az oktatás és a tudományok tartották életben. A latin nem a latinok, hanem a műveltek nyelve. Volt. Egy nyelv, amelyet használói sem beszélnek otthon, vagy a piacon, vagy a kocsmában. De beszélik a katedrákon s írják a tudományos dolgozatokban. Egy ilyen nyelv változatlanná válik, elveszíti szabálytalanságait, nem fakaszt vadhajtást, s nem eszköze igénytelen kommunikációnak.
Mondhatnánk, hogy a tudományok ideális nyelve. Hiszen az élő nyelvek legfontosabb kihívása: az egyértelműség. A latin azonban pontosan adja vissza azt, amit ma, vagy akár ezer éve írtak. S az irodalom számára tiszta, akár a márvány, s maradandó, mint a gránit.
Miért dobjuk hát ki a latint?
A világ változik, - és átlép a változatlanságon. A latin nyelv - Lajtán innen és túl - már nagyon rég nem alapnyelv a gimnáziumban és az egyetemeken. Az eszme, hogy a nemzetek a maguk nyelvén váljanak naggyá, elvezetett oda, hogy minden nyelv egyetemi nyelvvé váljon. Ez nem csak a diákokat, de a nyelveket is iskolázta. A magyar nyelvnek is fel kellett fejlődnie az egyetemek, a tudományok nyelvévé. - Ahogy más nyelvekkel is történt. Bábeli káoszba fordult a világ. Korábban elég volt latinul tudni, hogy bármely tudományban tájékozott lehessen a tanulni vágyó. A káosz feloldásaként azonban az "erősebb nemzetek" nyelvei versengnek, hogy világnyelvvé erősödjenek.
Ez nem más, mint az örök emberi versengés: a világ egyre kisebb. Nincs szabad tér, szűzföld, amelyet elfoglalhatna az, akinek nem jutott. Aki több helyet akar, annak másokat kell kiszorítania, akár egy zsúfolt buszon.
A gyarmatosítás, a kizsákmányolás különféle formái, a háborúk, a gazdasági manőverek mind ennek a tülekedésnek a részei. Tőke, vagy bomba - oly egyformák.
Nincs közös nevező: ez a zsúfoltság kannibalizmushoz vezet, mint a baromfi ólakban. testvérgyilkosok pedig nem akarnak egymással beszélni. Nem kell közös nyelv.
A pénz csak eszköze a harcnak. Nem jobb, nem rosszabb, mint a fegyverek.
A sör már langyos. Nincs már közös nyelvünk. Már magyarul sem.
Írom e sorokat. Pontos mondatokat igyekszem fogalmazni, hogy megérthesse bárki. De nem olvas senki sem.
És mi a tanítás? - csak ennyi:
"Van hallgatód? nincsen?
Te mondd, ahogy isten -
Adta mondanod..."

2013. 09. 07.