Latin Fordulat

Mentorommal beszélgettem. Kitüntetett pillanat. Radnóti, a magyar nyelv, a diftongusok.... Igazi akadémia lanyhuló sör mellett.

Az "ú.n" klasszikus versformák választása: az elődök megválasztása. Besorolás. Kelet és nyugat, város és vidék, kisszerű és nagyszerű nemzeti....

Bár, a forma olykor erőszak a nyelven... S persze, valójában minden bonyolultabb, s nem állandó semmi sem.

Több éve frusztrált már, hogy "tanult" költők lesajnálnak, mert képzetlen tehetség vagyok. R óluk meg én gondoltam olykor, hogy képzett tehetségtelenségek. - Óh, keserű frusztráltság! - S ott van Radnóti, a "Poeta Doctus", aki mindent tudott, ami megtanulható, s ez a tudás nem fojtotta el a tehetségét.

Olykor egyszerű a választás. nem végeztem klasszika Filológiát, s az életem sodrása most túl gyors is ennek aprólékos pótlásához. Maradok naiv művész. S ha Shakespeare saját formát alkothatott a Petrarcai szonett helyébe....

A latin nyelv hanyatlik. Mentorom szerint a kultúra értékrendjét lecserélték. A klasszikus normák helyét a pénz vette át. - Habár, azok a normák is csupán a stílust határozták meg, - nem az értékrendet. - A tudás és annak alkalmazása Mentorom szerint immár nyers leplezetlenséggel a pénzt szolgálja.

Mi az ok? - Hol kezdődött?

A latin nyelvet sok-sok évszázadon át az oktatás és a tudományok tartották életben. A latin nem a latinok, hanem a műveltek nyelve. Volt. Egy nyelv, amelyet használói sem beszélnek otthon, vagy a piacon, vagy a kocsmában. De beszélik a katedrákon s írják a tudományos dolgozatokban. Egy ilyen nyelv változatlanná válik, elveszíti szabálytalanságait, nem fakaszt vadhajtást, s nem eszköze igénytelen kommunikációnak.

Mondhatnánk, hogy a tudományok ideális nyelve. Hiszen az élő nyelvek legfontosabb kihívása: az egyértelműség. A latin azonban pontosan adja vissza azt, amit ma, vagy akár ezer éve írtak. S az irodalom számára tiszta, akár a márvány, s maradandó, mint a gránit.

Miért dobjuk hát ki a latint?

A világ változik, - és átlép a változatlanságon. A latin nyelv - Lajtán innen és túl - már nagyon rég nem alapnyelv a gimnáziumban és az egyetemeken. Az eszme, hogy a nemzetek a maguk nyelvén váljanak naggyá, elvezetett oda, hogy minden nyelv egyetemi nyelvvé váljon. Ez nem csak a diákokat, de a nyelveket is iskolázta. A magyar nyelvnek is fel kellett fejlődnie az egyetemek, a tudományok nyelvévé. - Ahogy más nyelvekkel is történt. Bábeli káoszba fordult a világ. Korábban elég volt latinul tudni, hogy bármely tudományban tájékozott lehessen a tanulni vágyó. A káosz feloldásaként azonban az "erősebb nemzetek" nyelvei versengnek, hogy világnyelvvé erősödjenek.

Ez nem más, mint az örök emberi versengés: a világ egyre kisebb. Nincs szabad tér, szűzföld, amelyet elfoglalhatna az, akinek nem jutott. Aki több helyet akar, annak másokat kell kiszorítania, akár egy zsúfolt buszon.

A gyarmatosítás, a kizsákmányolás különféle formái, a háborúk, a gazdasági manőverek mind ennek a tülekedésnek a részei. Tőke, vagy bomba - oly egyformák.

Nincs közös nevező: ez a zsúfoltság kannibalizmushoz vezet, mint a baromfi ólakban. testvérgyilkosok pedig nem akarnak egymással beszélni. Nem kell közös nyelv.

A pénz csak eszköze a harcnak. Nem jobb, nem rosszabb, mint a fegyverek.

A sör már langyos. Nincs már közös nyelvünk. Már magyarul sem.

Írom e sorokat. Pontos mondatokat igyekszem fogalmazni, hogy megérthesse bárki. De nem olvas senki sem.

És mi a tanítás? - csak ennyi:

"Van hallgatód? nincsen?

Te mondd, ahogy isten -

Adta mondanod..."

2013. 09. 07.